Amikor a baba megszületik, az a legfontosabb, hogy hagyjuk alkalmazkodni a külső térhez. Az első hónapban a megtanulja a táplálkozást, légzést és egy kicsit mi is segíthetünk neki. Például amikor nem ette degeszre magát, meg lehet mozgatni a végtagjait. De sohasem a kezét megfogva, mert ha beletesszük az ujjunkat a tenyerébe, akkor a fogó reflex fokozódni fog. Könyöknél vagy lábszárnál fogjuk meg, és nagyon lazán kicsit elkezdjük nyújtogatni a lábikóját. Akár háton vagy hason fekszik, a fej óvatos fordításával segítjük, hogy mindkét oldalra ugyanúgy fordítsa a fejét. Amikor ellenállást érzünk, megállunk, várunk egy kicsit, amíg megszokja, hogy mi most így mozgatjuk, aztán nagyon finoman folytatjuk.
Ha aszimmetriát érzékelünk, például az egyik oldalra többet néz, akkor mindkét oldalra próbáljuk ugyanúgy mozgatni a buksit, ha nem sikerül, akkor kérjünk segítséget. A babák csigolyái könnyen elcsúszhatnak, de ha időben észrevesszük, az első hónapban még egy ujjmozdulattal vissza tudja tenni a helyére az arra szakosodott orvos.
Fontos, hogy segíthetünk a babának a hason fekvésben!
A 2. hónaptól a gyerekek fejlődése szempontjából a legfontosabb az egyensúly és a fejkontroll, ami hason fekve kezd kialakulni. Ha egy gyerek nem tudja úgy tartani a fejét, hogy használhassa az érzékszerveit, akkor minden területen nehézsége lehet. De vannak babák, akik nem szeretnek hason feküdni, hogyan segíthetünk nekik
Nagyon fontos, hogy megtanítsuk nekik a hason fekvést, ha máshogy nem, a saját mellkasunkon. Szűk alkartámaszba tegyük a baba kezét, mert ha így van a keze, akkor hátizomból kell tartania magát. Ha betesszük a válla alá a kezét, akkor az alkarja szinte megtartja a hátát. Tehát ha nem szeret hason feküdni, akkor szűk alkartámaszban a mellkasunkra fektetjük egy fotelben ülve, és közben beszélünk hozzá, mert már nagyon figyel a hangunkra.