Gedei Anikó gyógypedagógus gondolatait olvastátok, aki nemrég tartott előadást egyesületünkben.
„Az első hét év a legszenzitívebb kor.
Ebben a korban a gyerek olyan, mint a szivacs, mindent magába szív, nemcsak azt, amit lát, hanem azt is, amit gondolsz, érzel, olyan radaruk van, hogy átveszik mindazt, ami benned van. Nagyon vigyázz! Ha kicsit pörgősebb vagy, abban a pillanatban, amikor bemész a gyerekszobába, próbálj meg lelassulni, még a szívverésed is nyugtasd meg.
Szülőként fontos tudni, hogy mi a célunk
Ha azt szeretnéd, hogy legyen egy Cziffra Györgyöd, egy virtuóz zongoraművészed, akkor először is venned kell egy zongorát, és legalább ötéves korában oda kell ültetni a zongora mellé. Tudni kell, mi a célod, milyen gyereket, milyen felnőttet szeretnél látni, és először is próbálj meg olyat mutatni, a saját példád mutat számára irányt.
Legyetek óvatosak a felmérésekkel
Az Apgar értéket nem kell halálosan komolyan venni, nem biztos, hogy abból a gyerekből lesz a legboldogabb felnőtt, akinek 10-es, maximális Apgar értéke volt.
A számokkal az dolgunk, hogy átgondoljuk őket és azt mondjuk: a gyerekem nem kapta meg a maximális értéket, tehát nekem több dolgom van, jobban kell odafigyelnem arra a gyerekre, arra, amivel a születéskor gond volt. Ennyi a te feladatod.” az előadáson elhangozottakról további írásainkban olvashattok.
A program a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet támogatásával valósult meg
